Pusztavacs
Pusztavacs
WWW.PUSZTAVACS.HU
A község Pest megye déli részén, Budapesttől 59 kilométerre, a Kiskunsági homokhátságon, természetvédelmi területen található. Budapest központjától légvonalban 49, közúton 59 kilométerre található zsáktelepülés. Vasútállomása nincs. A községet szinte teljesen erdők fogják körbe, külterületének 63%-a erdő.
Az első írásos említés Pusztavacsról 1274-ből való. A középkorban mezőváros. A török időkben elpusztult, ám a 15. század gótikus templom romjai ma is láthatók. A település csak a 19. században népesült be újra, amikor ezt a Coburg hercegi család megszervezte.
Az 1980-as években az ország közepéhez közel eső nagyréten óriási tömegrendezvényeket, ún. Béke-fesztiválokat tartottak. A rossz szervezés miatt a falura nehezedő nyomás azonban hamarosan a kiváltotta a pusztavacsiak elégedetlenségét.[forrás?] A fokozódó tiltakozás miatt 1985 után a Béke-fesztiválokat megszüntették.
Pusztavacs akkor vált országos hírűvé, amikor az 1960-as évek végén a térképészek Magyarország földrajzi középpontjaként határozták meg. (Koordinátái: északi szélesség 47°10'51", keleti hosszúság 19°30'11"). A település központjától kb. 1 km-re északkeletre Kerényi József tervei alapján jelzőtornyot (jeltornyot) emeltek. A napórával kiegészített együttes 1978-ban készült el. 2001-ben az addigra már igen rossz állapotba került Jeltorony leégett. Helyreállítását 2004-ben a helyi önkormányzat végezte el.